Aszódi Integrált Kulturális Intézmény
Aszódi Integrált Kulturális Intézmény weboldala. Indult 2020 őszén.
Nyitvatartás április 1 - október 31. hétfő: 08:00-16:00 kedd: 08:00–16:00 szerda: 08:00–16:00 csütörtök: 08:00–16:00 péntek: 08:00–16:00 szombat: 09:00–15:00 vasárnap: Zárva november 1 - március 31. hétfő: 08:00–16:00 kedd: 08:00–16:00 szerda: 08:00–16:00 csütörtök: 08:00–16:00 péntek: 08:00–16:00 szombat: zárva vasárnap: zárva Ünnepi nyitvatartás március 15., augusztus 20., október 23. 08:00-16:00 Pénztárzárás: 45 perccel a zárórát megelőzően.
 Látogatási díjak - Egyéb tudnivalók Látogatási díjak - Egyéb tudnivalók Nyitvatartás/open - HUN-ENG Nyitvatartás/open - HUN-ENG
Mozgóképek Trianon 100 - a békediktátum évfordulójára rendezett időszaki kiállítás. 1848 és Petőfi a művészetek tükrében. Képzőművészeti műtárgyak a múzeum gyűjteményéből.

Kedves Olvasóink!

Kedves Múzeumlátogatók!

2021. május 3-án az AIKI Könyvtár és

Művelődési Ház közösségi terei megnyílnak.

Múzeumunk 2021. május 11-től lesz

látogatható, az alábbi feltételekkel:

Az intézmények védettségi igazolvánnyal

látogathatók. A 18 év alatti fiatalokat

védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt

kísérővel tudjuk fogadni.

A védőmaszk használata az intézmények

belső tereiben is ajánlott.

Könyvtárunk, a védettségi igazolvánnyal nem

rendelkező olvasóknak továbbra is biztosítja

az ablakos kölcsönzés lehetőségét.

Érdekességek

A nemzeti összetartozás napjára

Egy korszak szomorú mementójául szolgál ez a kis igazolvány, mely történeti dokumentumtárunk részét képezi. A képeken egy az Országos Menekültügyi Hivatal által kiállított igazolókönyv látható, melynek tulajdonosa Bardócz Mózes csendőr tiszthelyettes, aki 1920-ban a trianoni békeszerződés miatt volt kénytelen elhagyni otthonát. Az erdélyi Gyulafehérvárról 47 évesen, teljes családjával együtt menekült, s Mezőtúron sikerült elhelyezkednie, mint csendőr járásparancsnok. Ő még szerencsésebbnek mondhatta magát, hiszen sorstársai közül sokan évekre vasúti vagonokban voltak kénytelenek lakni, eléggé mostoha körülmények között. Aszód történetében is mély nyomot hagyott az első világháború utáni menekültügy. Érdemes megemlíteni, hogy városunkban a két világháború közötti iskolai oktatásnál hangsúlyos szerepet kaptak a felvidékről érkező pedagógusok. 1919 február 1-től a Pozsonyból menekült Gerhauser Albert ugyan csupán néhány hónapot tanított a gimnáziumban, de a 19/20-as tanévben, már több helyi szinten jelentősnek mondható pedagógus talált menedéket Aszódon. Dr. Oravecz Ödön, Kuszy Emil, Velten Armand és Stibrányi Gyula ekkor érkezett a felvidéki megszállt területekről. Közülük kétségtelenül a Besztercebányáról menekült Oravecz volt a későbbiekben a legmeghatározóbb az aszódi gimnázium életében. 1926-tól haláláig, 1934-ig az intézmény igazgatója. Az 1920/21-es tanévben a Selmecbányáról menekült Hamrák Bélát, Künsztler Jánost és Szever Pált fogadták be. Künsztler pedagógiai munkásságát már korábbi írásunkból ismerhetik. Kolofont Erzsébet Késmárkról menekülve a leánynevelő intézet igazgatója lett 1919-től. A következő évben érkezett Szijj Ilona Modorból (most: Modra, Szlovákia, Pozsonyi kerület, Bazini járás), Kolofont Etelka pedig Rozsnyóról. A gimnáziumnál már említett selmecbányai menekült Hamrák Béla a leánynevelő intézetben is oktatott.
Írta: Klamár Balázs
Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.06. Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.06.

Érdekességek

Podmaniczky Frigyes

197 évvel ezelőtt 1824. június 20-án született Podmaniczky Frigyes az aszódi Podmaniczky család kiemelkedő tehetségű tagja. Politikai pályafutása mellett számos más területen is jeleskedett: 10 éven keresztül volt a Nemzeti Színház intendánsa, elévülhetetlen érdemeket szerzett az Operaház létrehozásában, valamint jelentős írói tevékenységet is folytatott. Szépirodalmi pályafutásának második termékét láthatják a képeken, mely több szempontból is tartogat érdekességet. Az alföldi vadászok tanyája című regény egy korai, 1855-ös kiadását sikerült néhány évvel ezelőtt megszerezni múzeumunk könyvtárának. A mű Emich Gusztáv (1814-1869) könyvnyomdájában készült, aki Petőfi Sándornak 1844-ben elsőként adta ki A helység kalapácsa című vígeposzát, de övé volt 1853-tól Jókai Mór regényeinek kiadási joga is. Az alföldi vadászok tanyája e köteteinek érdekességéül szolgál továbbá, hogy dr. Reuter Camillo (1874-1954) ex-librise található a borító belső oldalán, aki amellett, hogy neves ideggyógyász és egyetemi tanár volt előszeretettel gyűjtött könyvritkaságokat is. Az aszódiak számára érdekes lehet még, hogy Podmaniczky Frigyes regényének Gróf Bethlen Józsefhez címzett előszavát településünkön írta 1854 áprilisában: „Mi az élet szerelem nélkül? Hasonlít a nyáron által kiszáradt hegyi patak tátongó puszta örvényéhez. A szerelem honos mindenütt e nagy világon. Szibéria jeges pusztáin, Andaluzia költői hegyeiben, a rideg éjszak sziklaormain, s Olaszország szelíd és a szerelem melegétől áthatott tengerpartjain találkozunk kalandjaival. Mit a szív érzeményeiről észleltem, annak egy részét e kis regénybe öltem, s neked ajánlom e munkámat. Sokszor talán félre fogod tenni, azt mondva: mitsem ér; egyedüli örömem az leend, ha néha-néha az igazság s az élet valója fogja áthatni elmédet e sorok olvasása közben. Kedvvel írtam e lapokat, menhely gyanánt szolgáltak. Nemde természetes, hogy öröm hatná meg keblemet, ha mások örömmel olvasnák. Aszódon, 1854. Áprilban.” A regény témáját tekintve a nemesi társadalom egyfajta erkölcsi kritikájának is felfogható, mivel egy házastársi hűtlenség történetét meséli el a 19. század közepének Magyarországán.
Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.06. Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.06.

Érdekességek

Kossuth Lajos

219 évvel ezelőtt ezen a napon született Kossuth Lajos államférfi, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja. Érdekes várostörténeti adalék, hogy Kossuth politikai pályafutása az 1840-es évek második felében összekapcsolódott az aszódi Podmaniczky család egyik jeles tagjáéval. Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlést megelőző követjelöléskor Kossuth Lajos főkortese nem más volt, mint Podmaniczky Frigyes. A kockás báró emlékirataiban jelentős részt szentel ezen életszakaszának leírására, melyben akad néhány humoros történetecske is, melyek közül az alábbit megosztjuk a kedves olvasókkal: „A »fehér hajó« tanyán mondottam én el azon akkor nagy hírre vergődött kortes-szónoklatomat, melyben Kossuthot, mint politikai megváltót, Krisztus urunkkal hasonlítottam egybe. A kortes uraknak — így szólítottuk akkor őket először, István főherczeg szokásba vett uraim! megszólítása által felbátorítva — nagyon tetszett; a világi elem elmosolyodott rajta; de az egyház férfiai nagyon megnehezteltek reám; sógorom pedig azt üzente, hogy meg fog veretni e merész szavaim miatt. Hogy alkalmat szolgáltassak neki e bosszújára, hoztam divatba a körmeneteket, a mikor, zenével és zászlókkal, de rendben s díszesen sétálva végig vonultunk Váczon, egy- egy ablak alatt vagy előtt megállva s megéljenezve annak lakóját. — Nem is bántott bennünket senki, mert Vácz urai mi valánk akkoriban.” A követjelölés utáni időkben mind Frigyes báró, mind Kossuth Lajos élete szorosan összekapcsolódott a szabadságharccal. Következmények tekintetében mindketten megsínylették a forradalom bukását, bár kétségtelen, hogy Frigyes báró járt szerencsésebben, mivel nem kényszerült utána élethosszig tartó emigrációba, „csupán” lefokozva, közkatonaként kellett idegen földön szolgálnia egy darabig. Még a követválasztás kapcsán fogalmazta meg Podmaniczky Frigyes véleményét Kossuthról, aki szerinte „azon politikai nagyságok közé tartozott, a kik csak önmagokban, minden árnyt vető társaktól elkülönítve tudtak s akartak nagyok lenni s maradni. Rendkívüli, hazánkban soha senki által meg nem közelített szónoki tehetsége, mint biztos csatamént, úgy ülte meg a megyei önkormányzat varázsszavainak hatása alatt kénye- kedve szerint hajlítható népszerű eszméjét.” Múzeumunk történeti gyűjteményének tárgyai között is akad érdekesség, mely pont a neves évforduló megünnepléséhez kapcsolódik. A képen látható érme Kossuth születésének centenáriumára készült 1902-ben.
Írta: Klamár Balázs
Írta: Klamár Balázs
Aszódi Integrált Kulturális Intézmény
Aszódi Integrált Kulturális Intézmény weboldala. Indult 2020 őszén.

Érdekességek

A nemzeti összetartozás napjára

Egy korszak szomorú mementójául szolgál ez a kis igazolvány, mely történeti dokumentumtárunk részét képezi. A képeken egy az Országos Menekültügyi Hivatal által kiállított igazolókönyv látható, melynek tulajdonosa Bardócz Mózes csendőr tiszthelyettes, aki 1920-ban a trianoni békeszerződés miatt volt kénytelen elhagyni otthonát. Az erdélyi Gyulafehérvárról 47 évesen, teljes családjával együtt menekült, s Mezőtúron sikerült elhelyezkednie, mint csendőr járásparancsnok. Ő még szerencsésebbnek mondhatta magát, hiszen sorstársai közül sokan évekre vasúti vagonokban voltak kénytelenek lakni, eléggé mostoha körülmények között. Aszód történetében is mély nyomot hagyott az első világháború utáni menekültügy. Érdemes megemlíteni, hogy városunkban a két világháború közötti iskolai oktatásnál hangsúlyos szerepet kaptak a felvidékről érkező pedagógusok. 1919 február 1-től a Pozsonyból menekült Gerhauser Albert ugyan csupán néhány hónapot tanított a gimnáziumban, de a 19/20-as tanévben, már több helyi szinten jelentősnek mondható pedagógus talált menedéket Aszódon. Dr. Oravecz Ödön, Kuszy Emil, Velten Armand és Stibrányi Gyula ekkor érkezett a felvidéki megszállt területekről. Közülük kétségtelenül a Besztercebányáról menekült Oravecz volt a későbbiekben a legmeghatározóbb az aszódi gimnázium életében. 1926-tól haláláig, 1934-ig az intézmény igazgatója. Az 1920/21-es tanévben a Selmecbányáról menekült Hamrák Bélát, Künsztler Jánost és Szever Pált fogadták be. Künsztler pedagógiai munkásságát már korábbi írásunkból ismerhetik. Kolofont Erzsébet Késmárkról menekülve a leánynevelő intézet igazgatója lett 1919-től. A következő évben érkezett Szijj Ilona Modorból (most: Modra, Szlovákia, Pozsonyi kerület, Bazini járás), Kolofont Etelka pedig Rozsnyóról. A gimnáziumnál már említett selmecbányai menekült Hamrák Béla a leánynevelő intézetben is oktatott. Írta: Klamár Balázs
Látogatási díjak - Egyéb tudnivalók Látogatási díjak - Egyéb tudnivalók Nyitvatartás/Open - HUN-ENG Nyitvatartás/Open - HUN-ENG Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.05. Korábbi írásaink - 2020.09 - 2021.05.

Érdekességek

Podmaniczky Frigyes

197 évvel ezelőtt 1824. június 20-án született Podmaniczky Frigyes az aszódi Podmaniczky család kiemelkedő tehetségű tagja. Politikai pályafutása mellett számos más területen is jeleskedett: 10 éven keresztül volt a Nemzeti Színház intendánsa, elévülhetetlen érdemeket szerzett az Operaház létrehozásában, valamint jelentős írói tevékenységet is folytatott. Szépirodalmi pályafutásának második termékét láthatják a képeken, mely több szempontból is tartogat érdekességet. Az alföldi vadászok tanyája című regény egy korai, 1855-ös kiadását sikerült néhány évvel ezelőtt megszerezni múzeumunk könyvtárának. A mű Emich Gusztáv (1814-1869) könyvnyomdájában készült, aki Petőfi Sándornak 1844-ben elsőként adta ki A helység kalapácsa című vígeposzát, de övé volt 1853-tól Jókai Mór regényeinek kiadási joga is. Az alföldi vadászok tanyája e köteteinek érdekességéül szolgál továbbá, hogy dr Reuter Camillo (1874-1954) ex-librise található a borító belső oldalán, aki amellett, hogy neves ideggyógyász és egyetemi tanár volt előszeretettel gyűjtött könyvritkaságokat is. Az aszódiak számára érdekes lehet még, hogy Podmaniczky Frigyes regényének Gróf Bethlen Józsefhez címzett előszavát településünkön írta 1854 áprilisában: „Mi az élet szerelem nélkül? Hasonlít a nyáron által kiszáradt hegyi patak tátongó puszta örvényéhez. A szerelem honos mindenütt e nagy világon. Szibéria jeges pusztáin, Andaluzia költői hegyeiben, a rideg éjszak sziklaormain, s Olaszország szelíd és a szerelem melegétől áthatott tengerpartjain találkozunk kalandjaival. Mit a szív érzeményeiről észleltem, annak egy részét e kis regénybe öltem, s neked ajánlom e munkámat. Sokszor talán félre fogod tenni, azt mondva: mitsem ér; egyedüli örömem az leend, ha néha-néha az igazság s az élet valója fogja áthatni elmédet e sorok olvasása közben. Kedvvel írtam e lapokat, menhely gyanánt szolgáltak. Nemde természetes, hogy öröm hatná meg keblemet, ha mások örömmel olvasnák. Aszódon, 1854. Áprilban.” A regény témáját tekintve a nemesi társadalom egyfajta erkölcsi kritikájának is felfogható, mivel egy házastársi hűtlenség történetét meséli el a 19. század közepének Magyarországán. Írta: Klamár Balázs

Érdekességek

Kossuth Lajos

219 évvel ezelőtt ezen a napon született Kossuth Lajos államférfi, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja. Érdekes várostörténeti adalék, hogy Kossuth politikai pályafutása az 1840-es évek második felében összekapcsolódott az aszódi Podmaniczky család egyik jeles tagjáéval. Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlést megelőző követjelöléskor Kossuth Lajos főkortese nem más volt, mint Podmaniczky Frigyes. A kockás báró emlékirataiban jelentős részt szentel ezen életszakaszának leírására, melyben akad néhány humoros történetecske is, melyek közül az alábbit megosztjuk a kedves olvasókkal: „A »fehér hajó« tanyán mondottam én el azon akkor nagy hírre vergődött kortes-szónoklatomat, melyben Kossuthot, mint politikai megváltót, Krisztus urunkkal hasonlítottam egybe. A kortes uraknak — így szólítottuk akkor őket először, István főherczeg szokásba vett uraim! megszólítása által felbátorítva — nagyon tetszett; a világi elem elmosolyodott rajta; de az egyház férfiai nagyon megnehezteltek reám; sógorom pedig azt üzente, hogy meg fog veretni e merész szavaim miatt. Hogy alkalmat szolgáltassak neki e bosszújára, hoztam divatba a körmeneteket, a mikor, zenével és zászlókkal, de rendben s díszesen sétálva végig vonultunk Váczon, egy-egy ablak alatt vagy előtt megállva s megéljenezve annak lakóját. — Nem is bántott bennünket senki, mert Vácz urai mi valánk akkoriban.” A követjelölés utáni időkben mind Frigyes báró, mind Kossuth Lajos élete szorosan összekapcsolódott a szabadságharccal. Következmények tekintetében mindketten megsínylették a forradalom bukását, bár kétségtelen, hogy Frigyes báró járt szerencsésebben, mivel nem kényszerült utána élethosszig tartó emigrációba, „csupán” lefokozva, közkatonaként kellett idegen földön szolgálnia egy darabig. Még a követválasztás kapcsán fogalmazta meg Podmaniczky Frigyes véleményét Kossuthról, aki szerinte „azon politikai nagyságok közé tartozott, a kik csak önmagokban, minden árnyt vető társaktól elkülönítve tudtak s akartak nagyok lenni s maradni. Rendkívüli, hazánkban soha senki által meg nem közelített szónoki tehetsége, mint biztos csatamént, úgy ülte meg a megyei önkormányzat varázsszavainak hatása alatt kénye-kedve szerint hajlítható népszerű eszméjét.” Múzeumunk történeti gyűjteményének tárgyai között is akad érdekesség, mely pont a neves évforduló megünnepléséhez kapcsolódik. A képen látható érme Kossuth születésének centenáriumára készült 1902-ben. Írta: Klamár Balázs